A tápanyagok többségét a növények a talajból veszik fel. A fő tápanyagok közé soroljuk a nitrogént, a foszfort és a káliumot. Fontos tápanyagok a kalcium (mész), a magnézium és a kén. Nyomelemekhez tartoznak a vas, mangán, molibdén, bór, cink, réz stb. A növények a nitrogént elsősorban a fehérjék felépítéséhez használják, főleg a levél tápanyaga. A nitrogénhiányt a növények azonnal visszajelzik. A levelek sárgulnak, fejlődésében a növény elmarad. Nitrogén pótlása után intenzív zöldülés és gyors fejlődés következik be. Nitrogénbőség azonban a termesztésben nem kívánatos. A nitrogén kijuttatása közvetlen ültetés, vetés előtt történik, a tenyészidőszakban pedig többször kisebb adagban.

A foszfor a növények számára nélkülözhetetlen, főleg a gyökér igényli. A foszforellátás meggyorsítja a növények fejlődését és érését. Lilás árnyalatú levelek a gyenge foszforszintet jelzik. A foszfor pótlása ősszel történjen. A kálium sokoldalú tápanyag. Azok a növények, amelyek szénhidrátot (cukrot) építenek a termésbe, azok káliumigényesek. A kálium a virág és termés tápanyaga. Hiánya következtében a levelek széle sárgul. A kálium ki-szórását ősszel végezzük. A kalcium (mész) a Vas megyei savanyú talajokon fő tápanyagnak minősül. A meszet tavasszal, vetés előtt juttatjuk ki. A magnézium a fotoszintézisben játszik fontos szerepet. A kén minden fehérjemolekulában megtalálható. A vas hiánya a levelek sárgulását okozza. Mangánra az enzimeknek és vitaminoknak van szükségük. A molibdén a fejlődés ütemét gyorsítja. A bórt a gyökérzöldségek igénylik. A cink hozzájárul a foszforforgalomhoz. A réz a klorofill tartósságát fokozza, a növényi sejtek oxidációs folyamataiban vesz részt.

A növényi tápanyagok pótlására egykomponensű és összetett műtrágyák, valamint nyomelemeket tartalmazó levéltrágyák állnak rendelkezésünkre.

Vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek azok a kismolekulájú anyagok, amelyek az emberi szervezet élete, növekedése, szaporodása során nélkülözhetetlenek, de nem szolgálnak energiaforrásként. Egészségünk megőrzése érdekében naponta fel kell vennünk bizonyos mennyiséget ezekből az anyagokból.

---

 Felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékek (RDA) a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 sz. előírása alapján:

Vitaminok		Ásványi anyagok
A-vitamin (RE µg)	800	Kalcium (mg)	800
D-vitamin (µg)	5	Magnézium (mg)	300
E-vitamin (α-TE mg)	10	Vas (mg)	14
B1-vitamin (mg)	1,4	Réz (mg)	1,4
B2-vitamin (mg)	1,6	Jód (µg)	150
Niacin (NE mg)	18	Cink (mg)	15
Pantoténsav (mg)	6	Mangán (mg)	4
B6-vitamin (mg)	2	Nátrium (mg)	2000
Folsav (µg)	200	Kálium (mg)	3500
B12-vitamin (µg)	1	Szelén (µg)	80
Biotin (µg)	150	Króm (µg)	120
C-vitamin (mg)	60	Molibdén (µg)	250
		Fluorid (mg)	1,5

 

---

A vízben és zsírban oldódó vitaminok, a nyomelemek és ásványi anyagok ajánlott napi mennyiségének (RDA: Recommended Dietary Allowances) megválasztása úgy történik, hogy azok megfeleljenek minden egészséges egyén táplálkozási igényeinek, és a szükségleteinek eleget tegyenek olyan körülmények között, amelyekben az emberek ma élnek a világon.
Az étrendeket a szokásos élelmiszerek keverékére kell alapozni, mert így az ételek tartalmaznak olyan egyéb tápanyagokat is, amelyekkel kapcsolatban ma még nem ismerjük a pontos emberi szükségleteket. Minden ilyen multivitamin-készítményen fel van tüntetve az összetétel.
A vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek mennyiségét a megfelelő mértékegységben (mg vagy μg), és a napi szükséglet (RDA) %-ában is meg szokták adni. Mivel a vitaminok többnyire táplálékkiegészítőként vagy gyógyhatású készítményként szerepelnek és nem gyógyszerként, nincs egységes követelményrendszer a hatékonyságukat illetően. Egyoldalú, hiányos vagy rendszertelen táplálkozás, túlzott szellemi vagy fizikai igénybevétel esetén főleg télen, mindenképpen ajánlott rendszeresen (napi 1 tabletta) kiegészíteni a táplálékkal felvett vitamin, ásványi anyag- és nyomelemforrást az egészségünk érdekében.

---

Testtömegünkből csak 3 kilogrammot alkotnak az ásványi anyagok. Két és fél kiló van csontjainkban, a többi más szerveinkben, testnedveinkben feloldottan. Közülük egyesek grammnyi mennyiségben találhatók, ezeket makroelemeknek nevezik (a makro jelentése: nagy). A 0,005%-nál (ötezred százalék) kisebb mennyiségben előforduló ásványi anyagokat nyomelemeknek nevezzük (mert csak nyomokban fordulnak elő). Az ásványi anyagok befolyásolják az enzimek, vitaminok, hormonok működését.

Az ásványi anyagok szervezetünkben pozitív és negatív elektromos töltésű részecskék formájában vannak jelen. Rendkívül kicsinyek, fürge mozgásúak, testünkben mindenhova gyorsan el tudnak jutni.

Az ásványi anyagok és nyomelemek létfontosságúak, de a szervezet előállításukra nem képes. Hiányuk működési zavarokhoz, illetve betegségekhez vezethet. Nyomelemekből (cink, mangán, vas, réz, szelén, króm, molibdén) naponta mindössze néhány ezred vagy milliomod grammnyit használ fel a szervezetünk, ennek ellenére elengedhetetlenek egészségünk megtartásához. Ásványi anyagokból (kalcium, magnézium, kálium) nagyobb mennyiségre van szükségünk. Az ásványi anyagok és nyomelemek számos biokémiai folyamatban együttesen vesznek részt és erősítik egymás hatását.

A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek az emberi szervezet anyag - és energiaforgalmában, kis mértékben nélkülözhetetlenek, és amelyeket - kevés kivételtől eltekintve - a táplálékkal tudunk felvenni, mert azt a szervezet nem tudja előállítani.

A vitaminok a szervezetben sokféle szerepet töltenek be, ezért ha a napi szükségletet a táplálékból nem fedezzük, részleges, vagy teljes vitaminhiány lép fel.
A részleges vitaminhiányt hipovitaminózisnak, a teljes hiányt pedig avitaminózisnak nevezzük.
A helytelen táplálkozást kiegészítő túl sok vitamintabletta szedése hipervitaminózishoz vezet,amelynek szintén betegségre utaló tünetei vannak.

A vitaminokat az ábécé nagybetűivel jelölik. Legismertebb vitaminok:
A-,B1-,B2-,B3-,B6-,B12-,C-,D-,E-,és K-vitamin.

Az A-vitamin a névsor szerinti első zsíroldékony vitamin, más néven retinolként, retinolekvivalensként vagy retinálként is emlegetik, de gyakran halljuk hámvédő vitaminként is. Előanyagaiból - az úgynevezett provitaminokból - a szervezetben is képződhet. A leginkább elterjedt előanyagok a különböző karotinoid vegyületek, melyek közül is a legaktívabb a ß-karotin, amely sárgarépában, sárgabarackban található. Ezek a vegyületek a bélrendszerben szükség esetén, változó hatásfokkal ugyan, de képesek A-vitaminná alakulni. A ß-karotinnak sokan antioxidáns hatást tulajdonítanak.

Mihez szükséges?

• Látás folyamatai
• A bőr és egyéb szövetek épsége
• A zavartalan növekedéshez
• A csontok egészséges fejlődéséhez
• Immunfolyamatok, védekezés különböző fertőzések ellen.

 
Miben található meg?
Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (tehát a máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.

Hiányállapotok
A-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: szürkületi vakság (más néven farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése, a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai, a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon.

Túladagolás
Az A-vitamin túladagolása ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél lép fel. Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak.
A ß-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású.

---

B₁ vitamin

A B₁-vitamin vízben oldódó vitamin, sokszor hallhatjuk tiaminként említeni is. Hőérzékeny vitamin, vízben igen jól oldódik. Főleg a szénhidrátok anyagcseréjében játszik szerepet, sokszor éppen ezért a szénhidrátbevitel függvényében adják meg a szükségletét (felnőtteknél 0,125 mg/1000 kJoule, legalább 1 mg B₁-vitamin/nap).

Mihez szükséges?

• Szénhidrát anyagcsere
• Főbb energiaszolgáltató folyamatok
• Idegek működése
• Az idegrendszer energiaellátása
• Szívműködés

Miben található meg?
Legjobb B₁-vitamin forrásaink a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.
 
Hiányállapotok
B₁-vitamin hiányában károsodik a szénhidrát-anyagcsere, szívelégtelenség és rendellenes idegi-agyi működések, a beri-beri nevű betegség léphet fel (fájdalmas izomgörcsökkel járó, akár halálos kimenetelű betegség).

Túladagolás
Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
 
 
A B₂-vitamin vízben oldódó vitamin, riboflavin névvel is illetik. A szervezetben betöltött szerepe sokrétű, főleg az aminosavak (a fehérjék építőelemei) és a zsírsavak lebontásában, ezen kívül a szöveti légzésben, az oxidatív funkciókban és a méregtelenítésben töltenek be fontos szerepet. Az emberi bélflóra is termel B₂-vitamint, ezért hiányállapotai is ritka. Szintén előfordulhat, hogy egy hosszan tartó úgynevezett széles spektrumú antibiotikumokkal végzett kezelés miatt hiány lép fel belőle. Bizonyos mértékig a B2-vitamin bevitele is arányos az energiafelvétellel, bár nem annyira kifejezetten, mint a B₁-vitaminnál.


Mihez szükséges?

• A zsírsavak lebontása
• A szénhidrátok anyagcseréje
• Szöveti légzés
• Méregtelenítés
• Nyálkahártyák épsége

Miben található meg?
Legjobb B₂-vitamin forrásaink a tej és tejtermékek, a zöldség- és főzelékfélék, a húsok, a máj, vese, tojás és a gabonafélék.
 
Hiányállapotok
B₂-vitamin hiányában bőr- és nyálkahártyatünetek mutatkoznak, az ajkak és a szájzug berepedezik, pikkelyesedik.

Túladagolás
Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
 
 
A B₆-vitamin vízben oldódó vitamin, elterjedt neve még a piridoxin is. Három formában létezik, a piridoxin aktívabb formái az úgynevezett piridoxál és a piridoxamin. Legfontosabb szerepe a fehérjék átalakulásánál van.

Mihez szükséges?

• Aminosavak és fehérjék anyagcseréje
• Aminosavak átalakulásai
• Esszenciális zsírsavak anyagcseréje
• Az idegrendszer működése
• Bőrfelület épsége

Miben található meg?
Legjobb B₆-vitamin forrásaink a máj, a hús, tejtermékek, szárazhüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készülő pékáruk, kukorica, zöldségfélék.
 
Hiányállapotok
B₆-vitamin hiányában bőr- és nyálkahártyatünetek, vérszegénység, ideggyulladás, bőrtünetek, és általános tünetek: gyengeség, levertség, fáradtság léphetnek fel.

Túladagolás
Bár vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni, tartósan nagy mennyiségű (50 mg/testtömeg-kilogramm feletti) bevitele toxikus lehet.
 
 
A B₁₂-vitamin vízben oldódó vitamin, a molekulájának közepére beépülő kobaltatom miatt másik gyakran használt elnevezése a kobalamin, vagy a ciano-kobalamin. Szintén többféle létezik belőle, ezeket összefoglaló néven kobalaminoknak nevezzük. Érdekessége, hogy növényi eredetű élelmiszereinkben nem, csak állati eredetűekben található meg, és hogy a gyomor-bélrendszerből történő felszívódásához egy belső, úgynevezett intrinzik faktorra is szükség van. Így akár megfelelő B₁₂-vitamin felvétele mellett is lehetünk vitaminhiányos állapotban - a belső faktor hiánya miatt.
Különösen érdekes az is, hogy a szervezetünkben, egészen pontosan a vastagbélben élő baktériumok ezt a vitamint is képesek előállítani, de mivel a vastagbélből már nem szívódik fel tápanyag, sajnos ezt a mennyiséget nem tudjuk hasznosítani.

Mihez szükséges?

• Fehérje-anyagcsere
• Szénhidrát-anyagcsere
• Nitrogéntartalmú anyagok anyagcseréje
• Vörösvértestek képzése, hemoglobin-szintézis

Miben található meg?
Legjobb B₁₂-vitamin forrásaink a máj és a hús. Kis mennyiségben van jelen a tejben és a tejtermékekben.
 
Hiányállapotok
B₁₂-vitamin hiányában vészes vérszegénység lép fel (a vörösvértestek képzése szinte teljesen leáll), gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri panaszok és tünetek jelentkeznek.

Túladagolás
Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
 
 
A C-vitamin vízben oldódó vitamin, és ez az egyetlen, magyar tudós által, és Magyarországon véghezvitt felfedezés, amelyet Nobel-díjjal jutalmaztak. Szent-Györgyi Albert nevéhez fűződik a C-vitamin első előállítása tiszta formában, melyet az elterjedt tévhittel ellentétben nem citromból, hanem paprikából végzett. A C-vitamin furcsa vitamin: mindössze két állatfaj, a tengerimalac és az ember nem tudja előállítani, más fajok igen, tehát számukra ez nem vitamin. Mindemellett ez a vitamin birtokolja a legnagyobb mennyiségben szükséges vitamin címét, mert a napi szükséglete akkora, hogy bármely más vitaminé sem éri el.
Gyakran használjuk az "aszkorbinsav" megnevezést is rá. Vízben igen jól oldódik, de oxigén, fény, hő vagy fémionok hatására könnyen bomlik.
 
Mihez szükséges?

• Oxido-reduktív folyamatok
• Kollagénfehérjék szintézise
• Hormonok szintézise
• Immunrendszer működése
• Vas- és rézfelszívódás

Miben található meg?
Legjobb C-vitamin forrásaink a zöldpaprika, a citrusfélék, a friss zöldségek, kifejezetten a paradicsom, a káposzta, salátafélék. Télen a savanyú káposzta és a mirelit zöldségek tehetnek jó szolgálatot.
 
Hiányállapotok
C-vitamin hiányában az immunrendszer gyengül, a fertőzésekre való fogékonyság nő. Súlyosabb esetekben a skorbut nevű betegség lép fel, ami az érfalak meggyengülésével és megrepedésével, illetve fog- és ínygyulladással járó, esetenként halálos kimenetelű betegség (bár napjainkban már nem jellemző).

Túladagolás
Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni. Sokan szednek viszont úgynevezett "megadózisú" C-vitamint, mondván ettől nem lehet semmi bajuk. Megfigyeléseken alapulva kijelenthető, hogy a tartósan napi 1000 mg feletti C-vitamin bevitel káros lehet. A leggyakoribb tünet ilyenkor a vesekő, de a szövetekben is lerakódhat a C-vitamin kis kristályok formájában.
 
 
A folsav vízben oldódó vitamin. Régebbi szóhasználattal folátként is szokták emlegetni. Nagyon fontos szerepe van a szervezetben, és kiemelten várandós édesanyáknál, mert a terhesség korai szakaszában a fejlődő embrió gerincét (a velőcsövet) lezáró folyamat csak folsav jelenlétében megy végbe hibátlanul. Ezért várandós édesanyáknak mindenképpen ajánlott a folsav pótlása.

Mihez szükséges?

• A fehérvérsejtek képzéséhez
• A vörösvértestek képzéséhez
• A vérlemezkék képzéséhez
• Az aminosavak anyagcseréjéhez
• A nukleinsavak anyagcseréjéhez
• A gyomor-bélrendszer épségéhez
• A szájnyálkahártya épségéhez

Miben található meg?
Legjobb folsav forrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök, és az élesztő.
 
Hiányállapotok
Folsav hiányában a vérsejtek minden típusának száma csökken (ez a pancytopenia nevű betegség), a vérképben abnormálisan nagy vörösvértesteket látunk, nyelvgyulladás lép fel, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek. Fejlődő szervezeteknél fejlődési rendellenességek léphetnek fel.

Túladagolás
Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.
 
 
A D-vitamin szintén zsíroldékony vitamin, másik neve a kalciferol. Ez a vitamin is képződhet előanyagaiból a szervezetben, méghozzá ultraibolya sugárzás hatására. Az elővitamin képzésében viszont a koleszterinnek van fontos szerepe, tehát néha ennek a vegyületnek is van hasznos tulajdonsága. Sajnos, a napfény hatására képződő D-vitamin mennyisége az idős korra erősen csökken.
Kétféle D-vitamin különböztetünk meg: a D2 és a D3 vitamint. D2 vitamint tartalmaznak inkább a növények, vegyesen mindkettőt pedig az állati eredetű élelmiszerek. A D3 vitamin sokkal aktívabb, mint a D2, és ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrben is.

Mihez szükséges?

• A kalcium és a foszfor felszívódása
• A csontképződés folyamata
• A kalcium és foszfor beépülése
• A csontok egészséges fejlődéséhez
• A csontok gyógyulása például törés után
• A csontritkulás megelőzése.

Miben található meg?
Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok.
Fontos megemlíteni még egyszer, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.
 
Hiányállapotok
D-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: a csontok ásványianyag-tartalma elégtelenné válik, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel.
A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.

Túladagolás
D-vitamin túladagolásnál általános mérgezési tünetek jelentkezhetnek: gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizeletkiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság. Bőrviszketés is jelezheti, a vesék működése károsodhat, vesekő képződhet, a lágy szövetek elmeszesednek.
 
 
Az E-vitamint más néven tokoferolként ismerhetjük, és szintén zsírban oldódik. Számos olyan vegyület van, amelynek hatása hasonlít az E-vitaminéra, ezek a különböző (alfa, béta, gamma) tokoferolok. Az E-vitaminok könnyen oxidálódnak, tehát levegőn, napsugárzás hatására könnyen elveszthetik hatásukat. Éppen ezt használja ki az élelmiszeripar is, amikor különböző zsiradékokhoz E-vitamint ad az avasodás megelőzésére.
Az E-vitamin biológiai hatása nem teljesen ismert még, hiszen hiánytünetei sem igazán jelentkeznek, illetve nem jellemzőek.

Mihez szükséges?

• Antioxidatív folyamatokhoz, védőfaktorként
• Öregedési folyamatok gátlásához
• Egyes feltételezések szerint a nemi működéshez.

Miben található meg?
Legjobb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények. Az állati eredetű élelmiszerek E-vitamin tartalma nagyban függ az állatok takarmányozásától, de általánosságban a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint.
 
Hiányállapotok
Idegi károsodások, nemi aktivitás esetleges csökkenése, a vörösvértestek károsodása.

Túladagolás
Az E-vitamin igen nagy dózisban is csak kevéssé toxikus.
 
 
A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a fillokinon, amely egyben előfordulására is utal (filum = levél). A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formátumát különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadion-nak neveznek.

Mihez szükséges?

• A véralvadáshoz (II, VII, IX és X. faktor)
• Alvadási faktorok képzése

Miben található meg?
Legjobb K-vitamin forrásaink a zöld leveles zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a paraj, a tej- és tejtermékek, valamint a máj.
 
Hiányállapotok
K-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: vérzékenység, véralvadási zavarok, zsírfelszívódási- és/vagy májfunkciós zavarok.

Túladagolás
Túladagolása jelenleg nem ismert.

 

 
A kalcium az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben megtalálható ásványi anyag, hiszen a csontok tömegéből 0,75-1,2 kg tiszta kalcium. A kalcium mintegy 99%-a található a csontokban és fogakban, ahol a foszfáttal együtt kalcium foszfát só formájában található, a fennmaradó része a sejtekben és a sejtek közötti térben szabadon van. A kalcium-foszfát kristályok adják a csontok és a fogak keménységét, amíg a szabadon maradó mintegy tíz grammnyi kalciumnak döntő fontossága van az izmok, az idegrendszer, a váralvadás ás néhány enzim működésében.

Mihez szükséges?

• Csontok, fogak felépülése
• Idegrendszer működése
• Izmok összehúzódása
• Enzimek működése
• Véralvadás

Miben található meg?
Az összetétel és a felszívódás szempontjából is tekintve a legjobb kalciumforrásaink a tej és a tejtermékek. Növényi eredetű élelmiszereinkből a kalcium rosszul szívódik fel, kivéve az olajos magvakat, melyek jelentős kalciumforrások.
 
Hiányállapotok
Kalcium hiányában gyermekeknél a fejlődés, és kifejezetten a csontok növekedésének zavara, mentális zavarok, az idegrendszer és az izmok fejlődésének problémái léphetnek fel. Felnőtteknél az izmok fokozott görcskészsége, a csontok törékennyé válása léphez fel. Hosszan tartó kalciumban és D-vitaminban szegény táplálkozás, valamint a nem megfelelő mennyiségű mozgás az arra érzékenyeknél könnyen csontritkuláshoz vezet.

Túladagolás
Napi 2-3000 mg kalcium bevitele elősegíti a székrekedést, csökkenti a vas és a cink felszívódását és vesekőképződéshez vezethet.
 
 
Az emberi szervezetben körülbelül 20-30 gramm magnézium található, amely egyenletesen oszlik meg a csontok és a sejtek belső tere között. A magnéziummal gyakran találkozhatunk úgy is, mint az idegrendszer védő hatású ásványi anyagával. Ez valójában találó is, hiszen nagy szerepe van az idegrendszer működésében, bár ezen kívül sok folyamatban működik még közre.

Mihez szükséges?

• Idegek és izmok működése
• Fehérje-, zsír-, szénhidrát anyagcsere
• Szív- és érrendszer működése
• Csontok felépítése

Miben található meg?
A magnézium legnagyobb mennyiségben a zöldségfélékben, a hüvelyesekben, a különböző gabonafélékben (főleg azok héjában), a gyümölcsökben, a tejtermékekben és a halfélékben található meg.
 
Hiányállapotok
Magnézium csökkent bevitele mellett fokozott fáradékonyság, idegrendszeri problémák és anyagcsere-zavarok léphetnek fel, esetleg a vérkeringés is romolhat. Személyiségváltozás, izomgörcsök, anorexia, hányinger egyaránt szerepelhet a tünetek között.

Túladagolás
A magnézium-bevitel kismértékű növekedése általában semmilyen problémát nem okoz, azonban túlzottan magas magnézium-bevitel mellett fokozódik a foszforürítés is.
 
 
Az emberi szervezetben körülbelül 80-100 gramm nátrium található meg, bár fordított arányban, mint a kalcium és a foszfor esetén, hiszen nagyobb része oldott állapotban van, kisebb részét pedig a csontok, kötőszövetek raktározzák. A nátrium - szorosan összefüggve a káliummal - az úgynevezett ozmotikus nyomás fenntartásában fontos szerepet játszik. Ugyanilyen elengedhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél is.

Mihez szükséges?

• Sav-bázis egyensúly
• Idegrendszeri ingerületek átvitele
• Izomműködés
• Szénhidrát- és fehérje anyagcsere
• Folyadékháztartás szabályozása

Miben található meg?
A nátrium minden élelmiszerünkben megtalálható. Egyesekben már természetesen is, másokhoz az élelmiszeripar adagol további mennyiséget.
 
Hiányállapotok
Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki.

Túladagolás
A nátrium túladagolása (a fokozott sófogyasztás) az arra érzékenyeknél (sokan vannak) a vérnyomás emelkedését, magas vérnyomás betegséget idézhet elő.
 
 
A szervezetben a klór leginkább a sejteken kívüli vízterekben és a gyomorsavban fordul elő legnagyobb arányban. A gyomorsavban a sósav alkotórészeként az emésztés munkáját segíti és készíti elő. A sejteken kívüli terekben a nátrium- és a káliumionokhoz kötődik.

Mihez szükséges?

• Sav-bázis egyensúly
• Gyomorsav-termelés és hatás
• Só- és vízháztartás

Miben található meg?
A klór természetes eredetű élelmiszereink közül legjelentősebb mértékben a konyhasóban fordul elő, és ezzel a mennyiséggel hiánytalanul fedezzük is a szükségletünket belőle.
 
Hiányállapotok
Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki.

Túladagolás
A klór túladagolása természetes úton csak a konyhasó extrém mértékű bevitelével valósítható meg, ekkor sem a klór túladagolása lesz az elsődleges ártalom. Gázhalmazállapotban belélegezve azonnal súlyos mérgezést és károsodásokat okoz.
 
 
A kálium körülbelül 150 grammnyi mennyiségben található meg a szervezetben, szinte kivétel nélkül a sejteken belül, a sejtplazmában oldva található meg. Legfontosabb szerepei a nátriummal együtt az ingerület-átvitel, ennek elengedhetetlen eleme.

Mihez szükséges?

• Sav-bázis egyensúly
• Idegrendszeri ingerületek átvitele
• Izomműködés
• Sejtek energiaellátása

Miben található meg?
A kálium minden élelmiszerünkben megtalálható kisebb-nagyobb mennyiségben. Az állati eredetű termékek inkább nátriumot, a növényiek inkább káliumot tartalmaznak. A modern táplálkozástudományi ajánlások szerint érdemes a jobb nátrium-kálium aránnyal rendelkező növényeket előnyben részesíteni.
 
Hiányállapotok
Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nehezen alakulhat ki, főleg hányás, hasmenés szerepelhet az okok között. A szív működése zavarttá válik, izomgyengeség jelentkezik, a vesék működése károsodhat.

Túladagolás
A kálium túladagolása csak káliumkészítmények fokozott adagban való alkalmazása mellett képzelhető el. Ez napi 15-20 gramm kálium bevitelét jelenti, ekkor általános mérgezési tünetek lépnek fel.
 
 
A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.


Mihez szükséges?

• Csontok, fogak felépülése
• Idegrendszer működése
• Fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcsere
• Fehérjeszintézis
• Enzimek működése

Miben található meg?
A foszfor szinte minden élelmiszerben megtalálható, kisebb-nagyobb mennyiségben. Hiányállapotával nem is igazán kell számolni, mert az élelmiszeripar - elsősorban savanyító adalékanyagként - egyre több foszfort használ fel, általában foszforsavként.
 
Hiányállapotok
Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki, legfeljebb tartós savmegkötő terápia kapcsán. Hiánya esetén nő a kalcium-kiválasztás, esetleg csontritkulás lép fel.

Túladagolás
A foszfor mérgező elem, túladagolásakor a standard mérgezési tünetek jelentkeznek.
 
 
 
Az átlagos felnőtt szervezete 2,5-5 gramm vasat tartalmaz, ennek legnagyobb részét a vér oxigénszállító molekulájához, a hemoglobinhoz kötve. Másik része a különböző szállítófehérjékhez kötődik. A vas legfontosabb feladat az oxigén és a szén-dioxid szállítása, ezt különböző kémiai reakciókon keresztül valósítja meg.

Mihez szükséges?

• Oxigén- és széndioxid szállítás
• Elektrontranszportok
• Hemoglobin szintézis
• Mioglobin szintézis
• Enzimek működése
• Szállító- és raktárfehérjék képződése

Miben található meg?
A vas legjobban állati eredetű élelmiszerekből szívódik fel, ez alapján a legjobb vasforrások a húsok, a máj és az egyéb belsőségek.
 
Hiányállapotok
Vas hiányában csökken a hemoglobintermelés, a vér nem lesz képes elegendő oxigént szállítani, ezért az izmok munkavégző képessége csökken. Látható tünetként a vashiányos ember sápadt, fáradékony és szellemi képességei is csökkennek. Nem látható tünetként a meddőség lehet a vashiány következménye.

Túladagolás
A vasbevitel túlzott mértékénél csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, nő a kórokozó baktériumok szaporodása, csökken a réz és a cink hasznosulása. Egyes feltételezések szerint megnő a tumoros megbetegedések kockázata is.
 
 
A cink mintegy 2-3 grammnyi mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, ezen belül is főleg a haj, a szem, és a férfi nemi szervek tartalmazzák. Ezeken kívül a máj, a vesék, az izmok, és a bőr tartalmaz belőle még számottevő mennyiséget. A legfontosabb szerepe azonban mégsem ez, hanem az, hogy az inzulin alkotórészeként a vércukorszint-szabályozásban vesz részt. Az inzulinon kívül mintegy hetvenféle enzimben van jelen.


Mihez szükséges?

• Inzulin termelése
• Szénhidrát-, fehérje-, zsír-, nukleinsav anyagcsere
• Növekedés
• Nemi fejlődés
• Szaporodás

Miben található meg?
A cinket legnagyobb mennyiségben a húsok, a máj, a hüvelyesek és a tojás tartalmazza.
 
Hiányállapotok
Cink hiányában a gyerekeknél törpenövés, a herék elsorvadása jelentkezik, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy és ízérzés, letargia, hasmenés, bőrgyulladások jelentkeznek.

Túladagolás
Nincsenek ismeretek róla.
 
 
A réz sokak emlékezetében úgy él, mint mérgező színesfém. Ez alapjában igaz is, nagyobb mennyiségben valóban mérgező, azonban kis mennyiségben nélkülözhetetlen elem a réz. Egy felnőtt ember szervezetében körülbelül 80 mg-ot találunk belőle, főleg az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a szemben, a vesékben, a szemben és az izmokban találjuk. A cinkhez hasonlóan sok enzim alkotórésze. A réz mintegy 90%-a egy speciális fehérjéhez, az úgynevezett cöruloplazminhoz kötődik.

Mihez szükséges?

• Oxidációs-redukciós folyamatok
• Vérképzés
• Központi idegrendszer működése

Miben található meg?
A réz legjobb forrásai a hüvelyesek, a gabonafélék és a máj.
 
Hiányállapotok
Réz hiányában csontfejlődési zavarok, vérszegénység, növekedésbeli zavarok, emelkedő koleszterinszint tapasztalható.

Túladagolás
A réz szokásos mérgezési tünetei jelentkezhetnek: hányinger, hányás, hasmenés, szédülés.
 
 
A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A "sugárzásvédő" hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.

Mihez szükséges?

• Pajzsmirigyhormonok termelése
• Az anyagcsere szabályozása
• Idegrendszer működése
• Vérkeringés szabályozása

Miben található meg?
A jód legjobb forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott só, bár ez utóbbi fogyasztása az amúgy is magas nátriumbevitel miatt nem igazán ajánlatos.
 
Hiányállapotok
Jód hiányában az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, a szérumban az össz-zsiradék szint nő, fiatal korban kretenizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.

Túladagolás
A jód fokozott bevitele emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez, toxikus tünetekkel együtt.
 
 
A szelén szerepét az utóbbi években kezdték el tisztázni. Annyit tudunk, hogy az emberi szervezetben nagyon kevés, mintegy hat mg szelén van összesen, ennek nagy része is a májban, a fogzománcban és a körömben található.


Mihez szükséges?

• Sejtmembránok épségének megtartása

Miben található meg?
A legjobb szelénforrások a tengeri állatok húsa, illetve a vese, a máj és a teljes kiőrlésű gabona.
 
Hiányállapotok
Nem ismert.

Túladagolás
Nem ismert.
 
 
A fluor fő szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van, 95%-ban ebben a két szervben található is. A fogszuvasodás - amely sajnos népbetegség - egyik oka éppen az elégtelen fluorbevitel. Ha a lakóhelyünkön szolgáltatott vízben 1 mg/liternél kevesebb fluor van, akkor annak pótlásáról gondoskodni kell.


Mihez szükséges?

• Csontok képzése, fogzománc állagának kialakítása

Miben található meg?
A fluor legjobb forrása a jó ivóvíz, illetve a fluortartalmú ásványvizek, de sok fluor van a teában, illetve a halak csontjában (szardínia) is.
 
Hiányállapotok
Fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás. A védőhatáshoz legalább napi 1,5 mg fluor bevitele szükséges, és leghatékonyabb a fogak kibújását megelőzően, illetve még várandós állapotban.

Túladagolás
A fluor túladagolásánál a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara tapasztalható.
 
 
A mangán a felnőtt szervezetben mintegy 10-20 mg-nyi mennyiségben található meg. Kis mennyisége ellenére számos enzim felépítésében és működésben vesz részt.

Mihez szükséges?

• Szénhidrát- és zsíranyagcsere
• Fehérje-, DNS- és RNS-szintézis
• Az úgynevezett mukopoliszacharidok (például gyomorban) képzése

Miben található meg?
A legtöbb mangánt a gabonafélék, a dió és a mogyoró tartalmazza. A gabonafélékben annál több van, minél többet tartalmaz a héjából, tehát minél barnább.
 
Hiányállapotok
Nem ismertek.

Túladagolás
Nem ismertek.
 
 
Az emberi szervezetben olyan kis mennyiségű molibdén található, hogy pontos adattal ennek mennyiségéről még nem is rendelkezünk.


Mihez szükséges?

• Purinanyagcsere
• Aldehideket, szulfátokat oxidáló enzimek

Miben található meg?
Jó molibdénforrás a tej, a hús, a hüvelyesek és a gabonafélék.
 
Hiányállapotok
Nem ismert.

Túladagolás
Rézhiányt okozhat.
 
 
Csökkenti a kalcium és a magnézium ürülését a vizelettel, ezáltal segíti a csontképzést, akadályozza a csontritkulás kifejlődését. Kutatások szerint a bór ezen felül megakadályozhatja az olyan kopási és elhasználódási jelenségek kialakulását mint az arthritis (ízületi gyulladás) speciális fajtái. Feltételezik továbbá, hogy a kalcium hormonális szabályozásában és így a sejtosztódásban is fontos szerepet játszik.

Mihez szükséges?

• Egyes hormonális szabályozások
• Sejtosztódás
• Kalcium- és magnéziumhasznosítás

Miben található meg?
A bór leginkább tengeri eredetű élelmiszerekben fordul elő. Jelentős hazai források még a különböző, több-kevesebb bórt tartalmazó ásványvizek. A tejben is kimutatható valamennyi bór.

Hiányállapotok
Nem ismert.

Túladagolás
Nem ismert.
 
 
A króm a szövetekben fordul elő, ugyan kis koncentrációval, de ez az öregedés hatására még csökken is. A króm szerepe még ma sem tisztázott teljesen, feltételezik, hogy szerepe lehet a koszorúér-betegségek és az I. típusú, fiatalkori cukorbetegség elkerülésében.

Mihez szükséges?

• Szénhidrát-anyagcsere

Miben található meg?
A króm legjobb forrása a teljes kiőrlésű gabona, illetve a korpa, a hüvelyesek, a hús, a máj és a sajt.
 
Hiányállapotok
Feltételezések szerint hiányában megnő az esélye az I. típusú, inzulinfüggő cukorbetegségnek és a koszorúér-betegségeknek.

Túladagolás
Nincs megfigyelés.
 
 
A vanádiumot sokáig mérgező elemként tartották számon, és bár megítélése azóta sokat változott, pontos szerepét mindmáig nem tisztázták az emberi szervezetben. A vanádium biológiai szerepéről először 1904-ben írtak, akkor növényeken végzett kísérletekben gombaölő hatását figyelték meg.
Későbbi kutatásokban kimutatták, hogy egyes tengeri élőlények, elsősorban a zsákállatok (Ascidiacea fajok) igen jelentős mértékben dúsítják fel szervezetükben a vanádiumot. A bennük található vanadocita (vanádiumtartalmú) sejtek közel egy százalék vanádiumot is tartalmazhatnak, ami emberben már toxikus, mérgező koncentrációnak felel meg. Nem kell azonban ilyen messze kitekinteni, hogy vanádiumfelhasználó szervezetre bukkanjunk: ugyancsak fontos vanádium-felhalmozó a légyölő galóca, amelyben a vanádium koncentrációja elérheti a 0,04 százalékot.
Emberi szervezetben a vanádium egyes kutatások szerint csökkenti a májban termelődő koleszterin mennyiségét. Inzulin-szerű hatást képes kifejteni, így csökken a szükséges inzulinmennyiség. Növeli a az úgynevezett glutation szintet, amely a szervezet egyes méregtelenítő mechanizmusában nélkülözhetetlen.

Mihez szükséges?

• Inzulinszerű hatása miatt a szénhidrátok anyagcseréjéhez
• Méregtelenítő folyamatokhoz

Miben található meg?
A vanádium elég sok élelmiszerben, nyersanyagban megtalálható: borokban, gyümölcslevekben, olajos magvakban és gabonafélékben is sikerült viszonylag jelentős mennyiségben kimutatni.
A hiány és többlet hatása
Hiányállapotok
Nincs még szakirodalmi adat a vanádium hiányállapotára vonatkozóan.

Túladagolás
Túladagolása jelenleg nem ismert.
 
 
 
 
A béta-karotin adja a sárgarépa, a sütőtök és a sárgadinnye jellegzetes színét, de megtalálható a tojássárgájában is. A vegyület a karotinoidok nagy családjába sorolható (ennek névadója is), alapja az úgynevezett izoprénváz. A béta-karotin az A-vitamin provitaminja (más néven elővitaminja). Ez azt jelenti, hogy belőle A-vitamin (retinol) képződik, amit a szervezet hasznosítani tud.
A karotinoidokat már a XIX. században sikerült elkülöníteni és az 1950-es évek óta állítják elő őket élelmiszer színezékek előállítására.

Miben található meg?
Sárgarépában - vágja rá mindenki. Igen, ott is, de szinte minden színes zöldségben. Főleg a sárga vagy piros színűekben, de az említetteken túl előfordulnak a falevelekben is. Ezekben a zöld színű klorofill azonban eltakarja a jellegzetes sárga színt, amely azonban megjelenik ősszel, amikor a klorofill elbomlik.

Mi a szerepe?
"Aki sok répát eszik, jól tud majd fütyülni" - mondják sokan. Ez is igaz, de a béta-karotin nagy előnye nemcsak erre korlátozódik. Az A-vitamin legfontosabb forrása, hiszen a szervezet ezt a vitamint tudja előállítani belőle, és felesleg esetén elraktározódik.
A szervezet a béta-karotint szükség szerint A-vitaminná alakítja át (egységnyi mennyiségű A-vitamint hatszor annyi béta-karotinból állít elő). A vitamin fontos a jó látás és a nyálkahártyák egészsége szempontjából, de mivel zsírban oldódik, túladagolása - és ez a táplálékkal bevitt vitaminra is vonatkozik - mérgező lehet, így biztonságosabb a béta-karotin fogyasztása. Az A-vitamin hiányának az egyik legelső tünete a farkasvakság. A szem képtelen alkalmazkodni a gyenge fényhez, ha az ideghártya fény- és színérzékelő receptoraihoz szükséges retinol (A-vitamin) nincs jelen. A vitamin hiánya esetén már napi egy sárgarépa is elegendő lehet a szürkületi látás helyreállításához. A fejlődő világban a 21 év alattiak körében előforduló vakság leggyakoribb oka az A-vitamin-hiány.
A karotinoidok antioxidánsként viselkednek, ezért csökkenthetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Egyes kutatások szerint a béta-karotinban gazdag étrenddel csökkenhet a tüdő-, bőr-, gyomor-, vastagbéldaganatok száma.
A béta-karotint margarinok, vajak, jégkrémek és üdítőitalok színezésére használják. Előnye más színezékekkel szemben, hogy szervezetbarát.
 


Mi is a ginzeng?
A ginzeng a Koreai-félsziget északi, és Kína északkeleti részének (Mandzsúria) magashegyi vidékeiről származik, de néhol vadon is előfordul. Magassága 40-60 cm közötti, de az 1 métert is elérheti. Egyenes szárának színe vöröses, minek csúcsán helyezkedik el az öt fordított tojás alakú levélkéből álló összetett levél. Virágzata ernyős, rózsaszín virágaiból borsó nagyságú, fényes, piros termések fejlődnek. Gyökerei elágazók, a főgyökérből vastagabb oldalhajtások és hajszálgyökerek ágaznak le. Némely gyökér formája emberalakra emlékeztető. A legkeresettebb és legjelentősebb kínai vagy koreai ginzeng mellett más ginzengfajokat is termesztenek, mivel az előbbiek természetes állományai erősen megritkultak. A növény Kelet-Ázsiában rendkívüli tiszteletnek örvend, egy-egy nagyméretű gyökér rendkívüli és értékes ajándék.

Mely részét használjuk?
A gyökerét, legtöbbször porrá őrölve, vagy a hatóanyag-tartalmát kivonva. A fehér ginzenggyökeret a betakarítás után közvetlenül kén-dioxiddal fehérítik, majd ezt követően napon vagy mesterséges hőt alkalmazva szárítják. A vörös ginzenggyökeret úgy készítik, hogy a begyűjtött gyökereket szárítás előtt forró gőzzel kezelik.

Mire jó?
A kínaiak jensen-nek, 'embergyökérnek' is hívják a ginzenget alakja miatt. Ez az elnevezés abból a szempontból is találó, hogy az ember mennyiféle bajára orvosság ez, a napjainkban nálunk is egyre inkább elismert gyógynövény. Két fajtája ismeretes, a kínai és a szibériai ginzeng. Mint tudjuk, a stresszre adott első és természetes reakció, hogy a mellékvese felkészíti a szervezetet a küszöbön álló "veszélyre". A mellékvese ilyenkor adrenalint és ún. stresszhormonokat bocsát ki. Kóros állapot akkor alakul ki, ha ez a válaszreakció túl hamar következik be, illetve túl sokáig áll fenn. A ginzeng jótékony hatást fejt ki a mellékvesére, növeli annak a tónusát és elősegíti megfelelő működését, ily módon biztosítja a szervezet stresszel szembeni ellenállását.
Kitűnően alkalmazható a legyengült vagy lábadozó betegek erejének helyreállítására, energiateltség érzésének növelésére, szellemi és testi teljesítmények fokozására. Olyan speciális immunsejtek termelődését serkenti, amelyek feladata a szervezetbe jutó, ártalmas vírusok és baktériumok elpusztítása. Általában normalizáló funkciója van, az egész szervezetet erősíti tekintet nélkül a kórállapot irányára, tehát, ha kell, stimulál, de szükség esetén nyugtat és csillapít. A szibériai ginzenget enyhébb esetekre szokták javasolni, de amikor a mellékvese működése legyengül, azaz a szervezetben már egyértelműen jelen vannak a stressz hatásai, a kínai ginzeng fogyasztása ajánlott.
Egyes vélemények szerint az izmok működésére, azok energia-felhasználására is kedvező hatással van, ezért szed sok testépítő és hosszútávfutó ginzenggyökeret. Késlelteti a fáradtságérzetet, sőt az endorfin, a "boldogsághormon" termelését is fokozza.
 
 
A likopin molekula 40 szénatomot és 56 hidrogénatomot tartalmaz, molekulájában a szénatomok hosszú láncba rendeződnek, aciklikusan, tehát nem ismétlődve. Az úgynevezett karotinoidok családjába tartozó festékanyag, amely antioxidáns hatású. A likopin sok növényben, gyümölcsben, bogyóban előfordul, a paradicsom mellett első helyen a görögdinnye és a csipkebogyó emelhető ki.


Miben található?
A paradicsom és a piros paprika élénk színéért felelős. Ahogy a karotin narancssárgára színezi a sárgarépát, a sárgadinnyét vagy a sütőtököt, úgy a likopin vörösre festi a zöldségek, gyümölcsök húsát. A vérnarancs például a likopintól piros, és a grapefruit húsa is ennek hatására válik rózsaszínűvé. Kevesen tudják, de a paradicsom eredetileg sárga színe csak évszázados gondos termesztés eredményeképpen lett piros. Ez azért is fontos, mert bár a zöldségek és gyümölcsök színéért felelős karotinoidok családja igen nagy, a likopin antioxidáns hatású festékanyagot a modern ember szinte kizárólag csak a paradicsomból nyeri.

Mi a szerepe?
A likopin betegségmegelőző (preventív) szerepét számos daganatos megbetegedés kialakulásában statisztikai és kutatási adatok is alátámasztják. Kedvező élettani hatása nagyrészt erőteljes antioxidáns tulajdonságaival magyarázható. A magyar lakosság likopin-ellátottságára vonatkozóan jelenleg nincsenek megbízható adatok.
A likopin egészségre gyakorolt hatásait folyamatosan vizsgálják, de az már tudományosan is kimutatható, hogy egy sor krónikus betegség megelőzésében játszhat fontos szerepet, köztük a prosztatarák, a szívbetegségek és az időskori vakság megelőzésében. A likopin antioxidáns hatásával csökkenti a szervezet szemmel látható - bőr ráncosodása - és nem látható idő előtti öregedését.
 
 
Az L-karnitin (4-N-trimetil-hidroxi-vajsav) egy aminosavszármazék, az emberi szervezet által is elállított, természetes anyag. Az L-karnitint több mint 100 éve fedezték fel, ekkor izolálták először izomból és igazolták az izomsejtek működésére gyakorolt hatását. Azóta számos egyéb élettanilag igen fontos hatását mutatták ki a kutatók, így pl. az idegrendszer és a szívizom megfelel működésének fenntartásában játszott nélkülözhetetlen szerepét. Legfőbb szerepét a zsírsavak elégetésében és a sejtek membránjának védelmében igazolták. Tudományos megfontolások alapján ezért táplálék-kiegészítőként immár több évtizede alkalmazzák szerte a világon. Fogyasztása veszélytelen, nagy mennyiség bevitelénél sem mutattak ki mérgez hatást, hiszen a felesleg kiürül a szervezetünkből.

Miben található?
Az L-karnitin főleg hús- és tejtermékekben fordul el. A napi szükséglet 250-400 mg, ennek töredékét képes az emberi szervezet szintézissel elállítani, ezért fontos hogy a többit táplálékkal vagy táplálék-kiegészítőkkel pótoljuk.

Mire jó az L-karnitin?

• Fokozza az izmok erőnlétét és hatékony az izomláz csökkentésében
• Csökkenti a testzsír mennyiségét
• Hozzájárul az egészséges szívműködéshez, fokozza a szívizom erőnlétét
• Termékenység fokozó hatása van férfiakban
• Csecsemők és kisgyermekek szervezetében korlátozott mérték a karnitin termelése, ezért különösen a terhes és szoptató anyák L-karnitin igénye jelentsen megnő
• Mivel az L-karnitint elsősorban a hús- és tejtermékek tartalmazzák nagyobb mennyiségben, a vegetáriánus táplálkozás a szervezet L-karnitin szintjének csökkenéséhez vezethet.
• Az immunrendszer legyengülésével, a krónikus kimerültséggel ill. az idős korral együtt jár a szervezet alacsonyabb L-karnitin szintje.
• Késlelteti a sejtek öregedési folyamatát

 
A lutein a béta-karotinnal együtt a karotinoidok nevű vegyületcsoportba tartozik. Fő forrásai a spenót és más sötétzöld leveles zöldségek.

Miben található meg?
Főleg a színes zöldségekben, kifejezetten a spenótban, káposztafélékben, de szinte minden zöldségféle tartalmaz belőle többet-kevesebbet.
Azt, hogy pontosan mennyi spenótot és más luteindús zöldséget kell fogyasztanunk, hogy a szem idő előtti öregedését megakadályozzuk, még senki sem tudja pontosan. Valójában még kérdés, hogy ezeknek az ételeknek a fogyasztása tényleg növeli-e a védelmet, de az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, a válasz: igen. Lehetséges, hogy a védelem még más anyagokon is múlik, illetve elképzelhető, hogy az eddig azonosítani sikerült anyagok csupán jelzik más, a védelemhez elengedhetetlen vegyületek jelenlétét, amelyeket azonban eddig nem sikerült kimutatni.


Mi a szerepe?
A lutein és a zeaxantin elnyelik a nap káros ibolyántúli sugarait és semlegesítik a retinában (a szem fényérzékeny részében) lévő szabadgyököket, amivel csökkenthetik a sárgafolt-degeneráció veszélyét, az idősebb korban jelentkező gyakori szembetegség és látásvesztés fő okát. A retina középső területén, az úgynevezett sárgafoltban vagy makulában (a makula latin neve "macula lutea" azaz "sárgafolt") találhatók a látóideg-végződések a legsűrűbben, ennélfogva ez a terület teszi lehetővé az éleslátást; ezen kívül a sárgafolt tartalmazza a szervezetben a legmagasabb mennyiségben a luteint és a zeaxanthint. A szerepük - legalább részben - az, hogy kiszűrjék azokat a fénysugarakat, melyek a makula degenerációra jellemző homályos látást okozhatják. A lutein és a zeaxanthin sárga festékanyagok (pigmentek), amelyek elnyelik a kék fényt - azt a fényt, amelyik egyébként a szemben károsodást okozhatna.
Az emberi szervezet nem tudja a látáshoz nélkülözhetetlen luteint előállítani, ezért azt táplálkozásunkkal kell magunkhoz vennünk.
 
 
A taurin az emberi szervezetben is előforduló kéntartamú aminosav (az aminosavak a fehérjék alkotórészei), amely legnagyobb mennyiségben az agyban és az idegrendszerben található meg. Az emberi szervezetben kilogrammonként 1 gramm taurin van.

Miben található?
Legfőbb forrásai a tenger gyümölcsei (kagyló, rák) és a hal. Az egyéb húsokban és az anyatejben is természetes formában fordul elő. Az anyatejben a második legnagyobb mennyiségben képviselt aminosav.

Mi a szerepe?
Energiatovábbítóként és méregtelenítőként működik. Stabilizálja a sejtmembránokat és szabályozza a kalciumkoncentrációt. Különböző módokon részt vesz a teljesítmény és az egészség megőrzésének folyamatain, többek közt a folyadékok szintjének szabályozásával az izomsejtekben, az ásványok szállításával, hatásával van az inzulin és az adrenalin szintjére, az anyagcserére, a zsiradékok emésztésére, az immunrendszerre, a koleszterinszintre, a sperma és epe termelésére.
Jelenléte elengedhetetlen az idegrendszer optimális fejlődéséhez. Ha a szervezetben alacsony a taurin szint, különböző zavarok jelentkezhetnek, például a szívizom károsodása, a recehártya rendellenes fejlődése és növekedési visszaesések. A taurin az összes, szívben jelenlévő szabad aminosav 50 %-át teszi ki. Pozitív hatást fejt ki a szívizomra és több kutatás során kimutatták, hogy csökkenti a vérnyomást.
A taurin segít a sejt belsejében lévő kalcium szintjének szabályozásában. Ha tehát a szervezetben elegendő taurin található, úgy a szív elmeszesedésének veszélye jelentősen csökken. A taurin adagolás a stresszes állapotban lévő, extrém energiát kifejtő szervezet számára, a szellemi tevékenység és a cukorbetegek megsegítésére hasznos.
 

 
A szénhidrátok csoportjába tartozó vegyület, melynek molekulájában a szénhidrátokat általánosan alkotó szén, hidrogén és oxigén mellett nitrogént is találhatunk. A csoportot szokták aminocukroknak is hívni, ahol az -amin előtag a nitrogén jelenlétére utal. A rovarok páncélját alkotó kitin tulajdonképpen polimer (rendkívül sok összekapcsolódott molekula) glükozamin.

Miben található?
A glükozamin természetes anyag, tengeri állatok kitinpáncéljából állítják elő. Érdekesség, hogy az új zélandi taréjos zöldkagylónak több mint 13% a glükozamin tartalma.

Mi a szerepe?
Segíti a súrlódásnak kitett ízületi szövetek működését és a porcszövetek újraképződését.
A működő szövetek sejtjei nem tapadnak szorosan egymáshoz, köztük sejt közötti tér található, melyet támasztószövet tölt ki. A támasztószöveteknek két fő alkotója van: a rugalmas (elasztikus) rostok és a glükozamin.
A rugalmas rostok keresztül-kasul futva térhálós szerkezetet hoznak létre, ami az adott szövetféleség vázát alkotja. Ennek a tárhálónak az üregeit töltik ki a glükozaminok, az összetett cukor- és fehérjemolekulák, a proteoglykánok. Minden glükozamin molekula 2-3 vízmolekulát köt magához, így alakulnak ki a sejt közötti vízterek, melyekben gyakorlatilag "úszkálnak" a működő (funkcionális) sejtek. Ezen sejtek anyagcseréje (tápanyagok és oxigén odajutása, salakanyagok és szén-dioxid eltávolítása) a sejt közötti víztereken keresztül történik, ezek vannak kapcsolatban a legapróbb vérerekkel, a kapillárisokkal. A glükozaminnak azonban nemcsak statikai - az adott szövetféleség rugalmasságát biztosító - szerepe van, hanem az anyagcsere-folyamatban mint tápanyag is részt vesz, tehát egy része folyamatosan elhasználódik. Mivel a glükozamint a szervezet saját maga nem állítja elő, elengedhetetlenné válik rendszeres pótlása. Kis mennyiségben glükozamin a legtöbb táplálékban megtalálható, azonban igazán gazdag forrást a tengeri eredetű élelmiszerek jelentenek, azon belül is a kagylók. A sejt közötti vízterek mennyisége a kor előrehaladtával csökken (kiszáradás, ráncosodás), akárcsak a szövetek rugalmassága, ami az ízületek esetében a legszembetűnőbb: fokozatosan a mozgásképesség jelentős csökkenéséhez vezet.