Nem csak időskorban fenyeget
Írta: Jim Hutchison és Alberti Ágnes
Magyar Dezső 2000. március 13-án szívrohamot kapott. Az akkor 44 éves gyöngyösi férfi családjában korábban nem fordult elő szívbetegség, ma már mégis tudja, miért következett be ez az esemény. - Közel 190 centis magasságomhoz képest sok volt a 120 kilós testsúlyom, és nem a legegészségesebben táplálkoztam. Egy ideig hivatásos vadász voltam, aztán íróasztal mellé kerültem - mondja a most 51 éves közalkalmazott. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy naponta elszívott 5-10 szál cigarettát.
A majdnem tragikus hétfői napot megelőző hétvége a szokásos módon telt Magyar Dezsőéknél. Vasárnap délben kiadós ebéd nehéz ételekkel: húslevessel és nem éppen sovány sült hússal, krumplival. Hétfőn a család a szokásos reggeli menetrend szerint indult el otthonról. A férfi is munkába készülődött, amikor erős fajdalom hasított a hátába, a két lapockája közé. Tudta, hogy baj van, mert még sosem érzett ehhez hasonlót. - Felhívtam egy mentős barátomat - emlékszik vissza -, aki értesítette a mentőket.
Magyar Dezső húsz percen belül kórházba került, ahol az orvosok megállapították, hogy infarktusa volt. Szóba került a szívkatéterezés is, de a férfi csak öt év múlva döntött a műtét mellett, amikor már rövid gyaloglás után is erős mellkasi fájdalmat érzett. A budapesti Szent Imre Kórházban egy stentet, azaz műeret helyeztek az elzáródott koszorúartériába, és helyreállították a szív vérellátását.
- Amikor a műtőasztalon feküdtem, arra gondoltam, bármi történt is, tovább kell élnem. Ha lehet, minél egészségesebben - mondja a férfi.
A szívbetegség rendszerint évtizedek alatt alakul ki. Bár nem minden oka ismeretes, a genetikai hajlam, az egészségtelen életmód, sőt még a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzet is szerepet játszik benne.
- Többéves bonctani vizsgálatokból tudjuk, hogy olyan kockázati tényezők, mint a dohányzás, az elhízottság és a magas vérnyomás már tizenéves korban kezdődő érfallerakódásokhoz vezethetnek - magyarázza dr. William Dafoe, az Albertai Egyetem kardiológiai rehabilitációs programjának regionális igazgatója. Ezek az érelmeszesedéses plakkok végül létfontosságú artériákat szűkíthetnek be és tömíthetnek el. - Már egyes huszonéveseknél is számottevő verőérszűkület tapasztalható - mondja Dafoe.
- Azoknál a fiataloknál, akik nem mozognak eleget, és elhíznak, egyre fiatalabb korban számíthatunk magas vérnyomásra és II. típusú cukorbetegségre - figyelmeztet dr. Andreas Wielgosz kardiológus, az Ottawai Egyetem professzora, az Infarktus és Agyvérzés Alapítvány szóvivője. - Ezek az állapotok pedig több szívinfarktust és agyvérzést idéznek majd elő.
Nagy aggodalomra ad okot, hogy Magyarországon becslések szerint a felnőttek mintegy hatvan százaléka túlsúlyos, több mint húsz százaléka súlyosan elhízott, s a túlsúlyos gyermekek aránya is eléri a 23 százalékot.
Debrecenben az összes gimnazistára kiterjedő felmérés során rémisztő arányban mutatták ki a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőit: minden ötödik diák dohányzott, csupán 32 százalékuk sportolt, 15 százalékuk saját bevallása szerint kifejezetten sózta az ételt. Az eredmény: a gyerekek 15 százalékánál a normál értéket meghaladó vérnyomást mértek. A beteg gyerekből persze beteg felnőtt lesz: a felnőttek körében végzett debreceni vizsgálatok szerint húszezer felnőtt 37 százaléka volt hipertóniás, 54 százaléka túlsúlyos, 32 százalékuk dohányzott és 59 százalékuk fizikailag inaktív volt.
Lényeges javulás érhető el, ha odafigyelnek az étrendre és a fizikai aktivitásra. 2004-ben a Semmelweis Egyetem Testnevelési Karán végzett vizsgálatban egészségesebbé tették elhízott hétéves gyermekek étrendjét, illetve heti háromszor egyórás edzést iktattak be náluk, és 14 százalékkal is javult a fizikai teljesítőképességük.
A felnőtteknek is aktivizálniuk kell magukat. Az Infarktus és Agyvérzés Alapítvány szerint heti legalább egyórás közepes vagy erőteljes fizikai igénybevétel, például a futás 42 százalékkal csökkentheti a szívbetegség kockázatát. Napi félórás élénk gyaloglás a tapasztalatok szerint 18 százalékkal mérsékli a szívinfarktus, 11 százalékkal az agyvérzés veszélyét. Napi legalább ötszöri zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a teljes értékű gabonafélék fogyasztása, a telített zsírsavak bevitelének visszaszorítása és a transzzsírok kiküszöbölése mind kimutatottan jót tesz a szív egészségi állapotának - gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt.
Magyar Dezső szívinfarktusa sok mindent megváltoztatott az életében. Azóta egyszer sem gyújtott rá. Kerülik a sertés- és marhahúst, inkább vad, baromfi és néha hal kerül a család asztalára. Rozskenyeret, durumtésztát esznek, és jóval több zöldséget, gyümölcsöt, mint korábban. Dezső mindennap elfogyaszt egy evőkanál extraszűz olívaolajat. Feleségével hétvégenként biciklire ülnek, és feltekernek Gyöngyösről Mátrafüredre. Sokat gyalogolnak és túráznak a Mátrában.
Az eredmény nem is maradt el. A 188 magas Magyar Dezső 120 kilóról lefogyott 105-re. Vérnyomása, vérzsír- és vércukorszintje egyaránt normális. - Az egész családom egészségesebben él, és remekül érezzük magunkat - mondja.
Noha az egyének-családok végrehajthatnak olyan változtatásokat, amelyek nagyban hozzájárulnak szívük egészségéhez, Andreas Wielgosz, illetve a Infarktus és Agyvérzés Alapítvány hangsúlyozza, hogy az államnak és a társadalom egészének olyan módszereket kell alkalmazniuk - például a transzzsírok kivonását az élelmiszerekből és az egészségtelen nassolnivalók kitiltását az iskolákból -, amelyek jobban támogatják az egyéni erőfeszítéseket. - Nem hagyhatjuk magára ezen a téren az egyént, amikor a társadalmi berendezkedés mindinkább hizlal bennünket - érvel Wielgosz.
Amikor Magyar Dezső az intenzív osztályon feküdt, meglátogatta négy barátja, mindegyikük 130 kilónál súlyosabb volt. Nekik és minden ismerősének ugyanazt tanácsolja, hogy tanuljanak az ő példájából: - Ne várjanak hozzám hasonlóan addig, amíg a halál torkában fekszenek a műtőasztalon, ne csak akkor ismerjék fel, hogy változtatniuk kell, ha egészségesebbé akarják tenni a szívüket!
Fotó: Horváth Péter
